Olvasói interjúk: 4. rész - Szabó Tamás

Fotó: Pankráció Híradó

Az utolsó interjú alanyunk egy olyan személyiség, aki a HCW dojojában elsajátíthatta a pankráció alapjait és Dániában kamatoztathatta az ottani nagyágyúk között egy edzés keretében azt remélvén, hogy hamarosan meglesz a pénze és ideje, hogy állandó szereplője vagy nézője legyen az ottani pankrációnak a munka mellett, ő nem más mint Szabó Tamás.

Üdvözlünk az interjúban, először is kérjük mutatkozz be, hogy a rajongók is megismerjenek!

„Sziasztok és üdvözlök minden kedves Olvasót is. Szabó Tamás vagyok, 19 éves Dániában jelenleg farmerként tevékenykedő pankráció fan. Főleg a WWE és HCW műsorait követem, de néha több független szervezetet is megtekintek.”

Említetted, hogy először nem fogott meg a pankráció. Miért nem?

„Mert nem vagyok egy agresszív típus és először ezt láttam benne. Egyik üti, dobja, bántja a másikat. Mentségemre szóljon, hogy ez körülbelül 7 éve volt, mikor 12 voltam.”

Melyik volt az a pillanat, amikor úgy érezted, hogy ezt nézned kell?

„Egyszer olvastam, hogy ez nem is igazi birkózás. 2012-13 körül. Azután jobban utánanéztem és ugyanezt több helyen is olvastam,ezért újra elkezdtem nézni és mikor végig néztem egy hosszabb meccset, végig gondoltam,hogy tulajdonképp,ha ez igazi lenne, akkor 20-30 perc ilyen stílusú küzdelem után nincs aki lábra áll csak így simán. Majd egyre jobban megtetszett az egész.”

Mi a véleményed magáról a pankrációról?

„A lehető legjobb sportszórakoztató műfaj, amit tanulhatsz, nézhetsz, csinálhatsz. Blake Steamer magyar birkózóval beszéltem nemrég erről a HCW Dojojában, hogy ez egyszerűen a legjobb dolog, amit egy ember csinálhat. Miért is? Ismerkedhetsz,jó társaságban lehetsz, edzel,felszabadulsz, felbátorodsz,megnyílsz mások előtt. Minden értelemben egy nagyon jó és logikus döntés legalább hobbi szinten kipróbálni ezt a sportművészetet. Ezt saját bőrön is tapasztaltam. Ezen kívül, aki élvezetből tudja ezt csinálni, azelőtt olyan szinten tisztelgek, mint senki más előtt. Hisz, mint tudjuk, a legtöbb országban a pankrációból nem lehet megélni, kell mellé más munka is. Mégis csinálják, miért? Értünk, rajongókért. Pedig csak alig pár emberről beszélünk a 7 milliárdhoz képest.”

Hogyan viszonyulsz a WWE termékéhez?

„Szeretem a WWE-t. Viszont nem tetszik amerre halad. Lassan sokkal inkább fog hasonlítani egy mexikói szappanoperára. Bár mostanság mintha kanyarodnának vissza. Amit mindenkinek úgy hiszem, hogy el kell fogadnia, az az,hogy a WWE egy üzleti cég. Jelenleg mindenki Jinder Mahal miatt van kiborulva, de igen, sajnos ez ilyen. Valahogy pénzhez kell jutni. Én még mindig jobban kivagyok akadva Wyatt és Orton WM meccsén. Lehet, hogy Mahal régen egy gigantikus Jobber volt,viszont haladni kell az idővel. Lehet egy jó uralkodást fog hagyni maga mögött. Aki a múltban él, az nem fogja tudni élvezni a WWE mostani korszakát.”

 Ki az abszolút kedvenced és miért?

„The Miz. Először akkor láttam, mikor még R-Truth-al alkotott csapatot. Rögtön megtetszett a pofátlan stílusával, a zenéjével, a beszédstílusával. A semmiből jött a srác és nagyon messze eljutott ahhoz képest, amit jósolni lehetett neki. Az IC öv úgy érzem, hogy hozzánőtt és ezért remélem, hogy lesz még jó pár hosszabb uralkodása is vele. Élvezetes és véleményem szerint változatos feudokat alkot. Személyes kedvenc mozdulatom is van tőle, amit később nagyon szívesen mégis tanulnék, ez pedig a Snap DDT.”

Mi a véleményed a WWE globális terjeszkedéséről? Szerinted felveheti valaki a versenyt WWE-vel?

„Ez egy nehéz kérdés. Jelenleg nagyon erősen elkezdett terjeszkedni a WWE és nagyon gyorsan válaszol egyes szervezetek nagyobb lépésére. Úgy hiszem a közeljövőben nem nagyon lesz riválisuk a nézők terén, viszont mire megöregszem, talán..talán. Ehhez még annyit,hogy azt nem hiszem,hogy bárkinek lenne oka versenyre kelni a WWE-vel. A független szervezetek emiatt szépek és jók, mert nem olyanok, mint a WWE. És kell az ilyen is.”

Mi a véleményed a független bizniszről?

„Nem sok független szervezetet követek, viszont úgy hiszem a független szervezetek nélkülözhetetlenek. Egy pankrátor útja általában itt kezdődik el és van akinek itt is végződik. Remek lehetőség a függetleneknél megismerni sok más pankrátort, embert, stílust, országot, várost. A Függetleneket ez teszi széppé, élvezetessé és egyedivé.”

Mi fogott meg a magyar pankrációban? Ki a kedvenced?

„Ugyan korábban mondtam, hogy nem vagyok egy agresszív típus, itt mégis az fogott meg, milyen brutalitások vannak benne. Először 2013-ban láttam HCW showt a Viasat weboldalán, de akkor még nem nyerte el a tetszésem. WWE-t néztem és ehhez viszonyítottam akkor, amihez képest gyenge technika és nyilvánvalóan minden más is gyengébb volt. Mára pedig nézd meg hova jutottak. Lenyűgöző, amit ezek a srácok megtesznek a pankrációért itthon.”

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy elmész a HCW dojojába?

„2015 nyarán döntöttem úgy, hogy én bizony kifogom magam próbálni ebben. Egyrészt untam a változatlan hétköznapokat, másrészt nem éreztem semmi sportot közel magamhoz, viszont valami testmozgást szerettem volna csinálni. Aztán a nyári látogatást el kellett halasztanom, ugyanis sikeresen eltörtem a jobb csuklóm egy kellően cikire sikerült famászás miatt. Így végül ősszel mentem először és megleptek. Senkit nem ismertem, mégis tárt karokkal fogadtak, érdeklődött mindenki, segített mindenki. Életemben először ott éreztem magam olyan társaságban, ahol számítok valamit. (Sajnos / nem sajnos, de ez tényleg így van.) Utólag is köszönöm mindenkinek, akivel edzhettem a HCW-ben. Királyok/nők vagytok”

Mi motivál, hogy pankrátor legyél?

„Sok minden. A lehetséges utazások, a gondolat, hogy mennyi embert megszólíthatok akár 1 kézfeltétellel, az adrenalin löket, amit érzek minden ringbe lépésnél, még ha csak tanulom is egyelőre. És ez furán fog hangzani, de a tudat, hogy tulajdonképp nem bántom vele az ellenfelemet sem, mert összedolgozunk, hogy egy remek showt csináljunk. És ugyanígy egy picit az a fajta fájdalom, amit én érezhetek minden meccs alatt/után. Sokkal másabb érzés, mikor ott van benned egy hatalmas adag adrenalin. Leírhatatlan.”

Mik a pankráció tanulásának nehézségei?

„Szerintem a türelem, alázatosság és kitartás. Évek alatt lehet tökéletesre csiszolni a tudásod, ehhez türelem kell és kitartás. Alázatosság/Tiszteletadás nélkül pedig még több időbe telik. Aki nem tudja ezt örömből csinálni, ne csinálja.”

Jelenleg Dániában élsz. Ott milyen a pankráció?

„Egyelőre még mindig csak 1 edzésen voltam még 16 Novemberében. Dánokról tudni kell, hogy nagyon nyugodtak, békések, így nem jellemző rájuk ez a fajta szórakoztatás. Röviden tömören, első edzésemet a Rosterrel egyedüli tanoncként csinálhattam. Ezalatt a jelenlegi dán bajnok 2 új mozdulatot tanított, az akkori dán bajnokkal pedig egy promó videót csináltunk, ahol különböző submission move-okban kopogtat le. Sokat nem tudok mondani róluk, mert gálán még nem voltam, annak majd később jön el az ideje. Most igyekszem összeszedni magam annyira pénzügyekben, hogy tudjak menni és újra edzeni, mert már nagyon hiányolom az életemből.”

 Mi a véleményed az oldalunkról és mit üzennél nekünk?

„Kicsivel a kezdetek után kezdtem el követni az oldalatokat és mindvégig követtem is, mert rendkívül jó dolgokat tudtok írni. Először csak az adások fordítása miatt követtelek titeket, mert nem volt kedvem leülni és végignézni a 2-3 órás adásokat, aztán egyre többször kezdtem olvasni a különböző híreiteket is. Nagyon jó,hogy egyre változatosabbá csináljátok az oldalt és az üzenetem annyi lenne,hogy Csak így tovább Pankráció Híradó.”